Mutatjuk, mely szakokon számíthattok a legnagyobb versenyre.
Január 9-ig tart a keresztféléves ügyintézési időszak.
A legtöbb diák nyolcadikos korában, 14 évesen kényszerül először arra, hogy döntést hozzon a jövőjéről, kiváltképp arról, hogy felnőttként mivel szeretne foglalkozni. Annak érdekében, hogy ez minél gördülékenyebben menjen, új cikksorozatunkban bemutatjuk nektek, milyen lehetőségekből válogathattok, és kiknek valók bizonyos intézmények. Ebben a cikkünkben a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokról olvashattok.
Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a keresztféléves felvételiről.
Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a szakképzés rendszeréről, a választható szakmáktól kezdve, a tanterveken át az ösztöndíjig.
Mutatjuk, hol nézhetitek meg az idei felvételi ponthatárait.
Kiderültek a ponthatárok - a tavalyihoz képest majdnem kétszer annyi - összesen 11844 - főt vettek fel felsőoktatásba a pótfelvételin, önköltségesen kereken 5000, 6844 hallgató pedig állami finanszírozásban kezdi meg az őszi félévet.
Augusztus 28-án eldől, kik kerültek be a pótfelvételin valamelyik egyetem képzésére.
Mint a tárca írja, az alaki és harcászati kiképzés, lövészet „olyan tartást, mentalitást adnak a jelentkezőknek, amelyet a későbbiekben a tanulmányaik során is tudnak hasznosítani”.
Rossz dolog-e, ha gyenge diákokat is felvesznek egyetemre? Feltétlen messzire kell menni a legjobb diplomákért? Mennyire fontosak és pontosak az egyetemi rangsorok? Cecilia M. Orphan diákközpontú oktatáskutatóval beszélgettünk a Sziget Fesztiválon.
Július 26-án véget ért az idei általános felvételi, a ponthatárok azonban több szempontból is tartogattak meglepetéseket. Az elmúlt évekhez képest néhány ezer fővel nőtt a felvett diákok száma, ez viszont inkább köszönhető a rendkívül alacsony pontszámoknak, mintsem a megfelelő oktatáspolitikának. Polónyi István oktatáskutatóval beszélgettünk.
Idén először nem az Eötvös Loránd Tudományegyetem került a HVG felsőoktatási rangsorának élére, hanem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.
